2016. február 22., hétfő

Beszámoló a Pályázati lehetőségek az agráriumban című konferenciáról


A konferencia a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) szervezésében, a Földművelésügyi Minisztériumban került megrendezésre 2016. január 29-én. Én mint résztvevő hallgattam végig a napot, ahol számos előadó szólalt fel. A most következő beszámolót igyekszem objektívan megírni, személyes véleményt meg majd mindenki alkot a saját szájíze szerint.

A konferencia Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter köszöntőjével kezdődött, majd köszöntőt mondott a DOSz gazdasági elnökhelyettese, Csapó László Attila, valamint a DOSz Agrártudományi Osztály vezetője, Szabó Péter is.

Dr. Fazekas Sándor pár percben a magyar mezőgazdaságról és borászatról beszélt, valójában információtartalma nem volt a mondandójának, de bevezetőként éppen jó volt a konferenciához.
A köszöntőjében Csapó a DOSz-ról beszélt. Hangsúlyozta, mennyire fontos a folyamatos, szoros kapcsolat a kutatók és a gazdák között. A kutatási eredmények átadása nem más, mint „híd a támogató és a támogatott között”, mind a nagy-, mind a kisebb, családi vállalkozások számára elérhetők kell legyenek, hogy hasznosíthassák a tudást a gyakorlatban.
Szabó Péter a támogatás szükségességére hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy a mezőgazdaságnak növekvő szerepe van a növekvő népesség élelmiszerrel való ellátásában, feladata a fogyasztói igények kielégítése mérsékelt áron, valamint az életkörülmények biztosítása az ágazatban dolgozók számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy milyen fontos a vidék és a város kapcsolata, a kettő egymástól függ, külön-külön nem tudnának fennmaradni.
A mezőgazdaság fenntartásához és eredményes működtetéséhez azonban támogatás szükséges. Ehhez elengedhetetlen a pályázati lehetőségek széleskörű megismertetése, valamint hogy okszerű legyen, fontos szerepe van az agrárkutatásnak.

Dr. Feldman Zsolt, az agrárgazdaságért felelős államtitkár volt az első előadó. Kifejtette, hogy a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer előállítás fenntartásához színvonalas oktatásra és kutatási háttérre van szükség, ezért az elkövetkező időszakban fejlesztéseket kell eszközölni. Komplex szemléletet kell kialakítani, meg kell látni a környezeti összefüggéseket.
Magyarországon 5,3 millió hektár terület áll mezőgazdasági művelés alatt, valamint erdő művelési ágban van további 2 millió hektár. Ez hatalmas potenciált jelent az agrobiznisz számára (mezőgazdaság + élelmiszer előállítás), amit ki kell használjunk.
Feldman fontosnak látja a tudás előállítását, közvetítését és hasznosítását, így „kipótolva a tőkehiányt az eszünkkel”.
Hogy egy kicsit az európai viszonyokba betekintést nyerjünk, elmondta, hogy jelenleg Európa agrártermelésének 2%-át adja Magyarország, valamint, hogy az Unióhoz való csatlakozás óta háromszorosára nőtt az agrártámogatás mértéke.
A feladatunk most, hogy kijavítsuk az ágazatban jelenlévő hibákat, gyengeségeket, megteremtsük az együttműködést, felismerjük érdekeinket és gondolkozzunk távlatokban. Fontos a fiatal gazdák és a kicsi, családi vállalkozások támogatása. Jelenleg 2020-ig látunk előre, eddig van stabil anyagi háttér. Hogy utána mi lesz? Hogyan alakul a jelenlegi Közös Agrár Politika (KAP)? Kevesen tudnák megmondani. Fenn kell tartanunk, fejlesztenünk kell az erősségeinket addig is.
Az innovációs és a kutatási lehetőségek tárháza bővülni fog az agrárterületeken, valamint a közösségi ráfordítás mértéke is növekedni fog. Hogy fenntartható jövőt alakítsunk, jól kell gazdálkodnunk a forrásokkal. Be kell fektetnünk mind az emberekbe, mind a technológiába, mind a kapcsolatokba. Fontos lenne a kooperáció, a hálózatosodás. Ennek elősegítésére és működtetésére tőkére és tudásra van szükség, vagyis Feldman szavaival élve „az agrárgazdaságnak szüksége van az önök szürkeállományára”. A fiatal kutatói állományt jobban meg kell becsülni, hogy valóban felhasználható kutatási eredményekkel tekinthessünk előre.

Dr. Gyuricza Csaba, az MVH elnöke volt a következő előadónk. Ő a 2020-ig rendelkezésre álló támogatások megoszlásáról, az agrárágazatok átalakuló támogatási rendszeréről és a KAP-ról beszélt.
Elmondta, hogy a 2014-2020-as időszakban jelentős források áramlanak az EU felől Magyarországra, ezen belül 3700 milliárd forintot a mezőgazdaság támogatására és a vidékfejlesztésre fordítódik. Ez az összes támogatás 30%-a. Hogy legyen mihez viszonyítanunk, elmondta, hogy jelenleg az ország éves kibocsátása 2600 milliárd forint az ágazatban.
Hogy hatékony legyen a támogatások felhasználása, hasznosítanunk kell az előző ciklus tapasztalatait. A jelenlegi rendszer új, az előzőhöz képest megváltozott.
2020-ig 2400 milliárd forint közvetlenül a mezőgazdaságra fordítódik. Ezek többnyire területalapú, normatív támogatások lesznek. 1350 milliárd forint pedig a vidékfejlesztés kasszájában landol, ennek nagy része pályázati úton lesz hozzáférhető, nagyrészt az agrár-vidékfejlesztés területén.
A bevezető után Gyuricza rátért a vidékfejlesztési program fontos elemeinek részletezésére. Kifejtette, hogy a magyar gazdákra az jellemző, hogy azzal szeretnek foglalkozni, amire támogatást kaphatnak, s ily módon az ágazat fejlődési iránya orientálható. Elmondta, hogy a program összhangban van a szakmai elvekkel.
Fontos területek:
·         Agrár környezetgazdálkodás: fontos eleme a környezet védelme. Ez a gazdáknak pótlólagos vállalásokat vagy kiesést jelenthet. Ezen a területen kb. 150 milliárd Ft lesz elérhető ebben a ciklusban.
·         Ökológiai gazdálkodás támogatása: erre a területre jellemző, hogy sok támogatást emészt fel, ellenben kevés eredményt tud felmutatni. Magyarországon jelenleg mintegy 130 ezer hektáron folytatnak ökológiai gazdálkodást, de potenciálisan ez lehetne akár 500 ezer hektár is, mivel nagy lehetőségek rejlenek benne, a piaci lehetőségek nagyjából korlátlanok lennének. Előrelépés szükséges ezen a területen. A 2020-ig elérhető támogatások mértéke itt 50 milliárd forint.
·         Munkaerő-igényes ágazatok: ez a terület több támogatásra szorul. Az állattenyésztés számára előrelépési lehetőségeket kell biztosítani, hiszen jelenleg nincs egyensúlyban a növénytermesztéssel az országban, ami nem előnyös. Így közvetlenül az állattenyésztés fejlesztésére 75 milliárd forint lesz elérhető (valamint a feldolgozó iparon keresztül, közvetett támogatások formájában további összegek). Az országban a kertészetek jelenleg a lehetőségeink alatt működnek, ezért az ágazat, valamint az öntözés fejlesztése szükséges. A probléma ezzel, hogy az EU-nak ez nem érdeke, hiszen ezáltal a spanyol, portugál, holland termékek piaca veszélybe kerülne hazánkban. Éppen ezért kiemelt területként kezelik ezt az ágazatot, fejlesztésére 90 milliárd forint lesz elérhető a ciklusban.
·         Öntözés fejlesztése: ez egy kihasználatlan terület Magyarországon, szintén az előbbi okból kifolyólag. Ma az országban 100 ezer hektár alatt van az öntözött területek nagysága, amit 50%-al szeretnének megnövelni. Erre 52 milliárd forint áll rendelkezésre.
·         Élelmiszeripar fejlesztése: szintén egyensúlytalanság jellemzi a feldolgozóipar és az alapanyag előállítás viszonyát hazánkban, utóbbi javára. Gyuricza kihangsúlyozta, hogy ez egy gyarmatországokra jellemző tulajdonság, Hiányzik itthon a feldolgozóipar, és mivel nem volt rá hosszú időn keresztül forrás, egyre növekszik a lemaradásunk. Példaképp elmondta, hogy országunk sokéves átlaga a kukoricatermésre nézve 8 millió tonna volt. Ennek csak 50%-át használjuk fel itthon, így a tényleges profit a másik feléből nem hazánkban realizálódik. Jelen ciklusban azonban előrelépés történt: 4,5-szörösére nőtt az elérhető források mértéke ebben a költségvetési ciklusban. Azonban az így rendelkezésre álló 300 milliárd forint még mindig kevésnek mondható. Ebből az összegből 150 milliárd forint közvetlenül a vidékfejlesztésben lesz elérhető, és minden méretű vállalkozás hozzáférhet majd.
·         Borászat: ez az ágazat is külön támogatáshoz férhet hozzá, melynek mértéke 20 milliárd forint.
·         Fiatal gazdák támogatása: a 35 év alatti gazdák támogatását kiemelten kezelik nemcsak a vidékfejlesztési programban, hanem az agrártámogatásban közvetlenül is. Átlagosan 10%-al nagyobb támogatáshoz jutnak hozzá a fiatalok. Ezek lehetnek induló, vagy pótlólagos támogatások. Ez azért van így, mert az ágazat elöregedő, generációváltásra van szükség.
2020-ig ez a jelenlegi rendszer biztosan működni fog. Hogy utána mi lesz, az még kérdéses, erről 2017-ben kezdődnek majd meg a tárgyalások, az addigi tapasztalatokat felhasználva. Nagyon valószínű, hogy változni fog a rendszer, ilyen formában nem fog fennmaradni. Vélhetőleg a normatív, területalapú támogatások nem tűnnek el, és a vidékfejlesztésben a hangsúlyok el fognak tolódni.
Mindenképpen a versenyképes vállalkozásokat kell támogatni most, amik 2020. Után, esetleg támogatás nélkül is megállnak majd a lábukon, tehát ily módon fenntarthatók, hiszen ezek képzik a gazdaságunk stabil lábait majd.

A következő előadó az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója, Dr. Juhász Anikó volt, előadása a "Horizont 2020: lehetőségek és célok" címet viselte. Leginkább az EU-s pályázási lehetőségekről, ennek menetéről, szervezeti struktúrájáról beszélt.
Elmondta, hogy Európában nyílt versenyen is lehet forrásokért pályázni, ám ez egy nagyon nehéz feladat, nagyon komplex, hosszú és jól megírt pályázatoknak lehet csak esélyük nyerni. Több részből tevődik össze a pályázati lehetőségek "tortája", ebből az agrárágazat számára elérhető szelet a "társadalmi kihívások" (Societal Challanges) szelete, ezen belül is az SC2, azaz a "Food Security, Sustainable Agriculture and Forestry, Marine, Maritime and Inland Water Research and the Bioeconomy ". Itt négy kiírási területet van: a fenntartható élelmiszerbiztonság, az aquakultúrák, a vidéki reneszánsz és a biomassza alapú gazdaság. Ez utóbbira Juhász külön felhívta a figyelmet, hogy nagyon érdemes ilyesmibe kezdeni, hiszen jó megélhetési forrást jelent. Erre a területre egyébként külön stratégiát dolgoztak ki.
Az újabb tagállamoknak a 2007-2013-as időszakban ezekből a forrásokból 4% jutott. Ebből is kiderül, hogy ha Brüsszelben próbálunk pályázni, nincs sok esélyünk. A H2020-as, tehát a jelenlegi időszakban nagyjából elmondható, hogy 10-ből 1 pályázat sikeres. A sikerhez tökéletes pályázat kell, nagyon jól informáltnak kell lennünk hozzá, és érteni kell a rendkívül bonyolult rendszert. A pályázat megírása rengeteg időt és erőforrást emészt fel. A pályázás egyébként két fordulós. Az első forduló egy lazább szűrőt jelent, ide elég egy 30-40 oldala pályázatot beadni, azonban a második forduló már keményebb dió, ide gyakorlatilag egy 100 oldalas tudományos munkát várnak. Ez természetesen nem a gazdák pályázataira, hanem inkább a kutatási pályázatokra vonatkozik.
Az előadás második felében az agrárkutatás fontosságáról hallhattunk. Juhász is felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az átjárhatóság, a kapcsolattartás a kutatók és a gazdálkodók között. Máskülönben nincs is értelme. Mesélt egy konferenciáról, amin korábban vett részt, ami a "Designing the Path" címet viselte, és amin arra nyert rálátást, hogy uniós szinten a gazdaság és a kutatás már összefogott. A kutatást "hagyni kell", ezeknek idő kell. Hosszú ciklusokat ölelhet fel egy-egy kutatás, éppen ezért stabil intézményrendszerre van szükség.

Dr. Pesti Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai koordinációs területének főigazgatója a falugazdász hálózat szerepéről beszélt az agrártámogatások igénylésében. Kifejtette, hogy sokszor az a gond, hogy nehezen jut el a pályázati lehetőségek híre magukhoz a gazdákhoz, valamint nem is nagyon értenek hozzá, hogyan tudnak pályázni, vagy támogatást igényelni.
A falugazdász hálózat 1994 óta létezik Magyarországon. A falugazdászok a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) munkavállalói, jelenleg országos szinten 650-en vannak, megyei csoportokba szerveződve, akiket 19 megyei főfalugazdász vezet. Feladatuk segíteni a gazdákat a támogatások igénylésében: ki, mikor, milyen támogatást vehet igénybe, milyen jogszabályokat kell betartani – ezekre a kérdésekre adnak választ, és az igénylésben is segítenek. Emellett hatósági feladatokat is ellátnak. Ilyen például az őstermelői igazolványok kiállítása (amely mostantól papíralapú helyett kártya lesz), a helyszíni szemlét ők bonyolítják pl. agrárkárok felmérésekor, ezen kívül termésbecslést is végeznek. A legfontosabb növényfajoknál (gabona, gyümölcs) adott körzetekben megnézik, hogy mekkora termés várható az adott éveben. Ez a piaci orientáció miatt fontos.
Tanácsadói hálózatként is működnek, hiszen a támogatások igénybevétele egyre bonyolultabbá válik, gazdálkodási naplót kell vezetni, az ügyintézés, az igénylések benyújtása  pedig már kötelezően elektronikus úton történik. A 2015-ben bevezetett zöldítéssel a területalapú támogatás azonos szinten maradt, ellenben az igénylés bonyolultabbá vált és több jogszabályt kell betartani, többletkötelezettség és többletadminisztráció jelentkezett. A falugazdászok jellemzően kisgazdaságoknak és a családi vállalkozásoknak nyújtanak segítséget.
Pesti is megemlítette a 2020 után ránk váró bizonytalanságot, azonban ő bizakodóan azt mondta, hogy "valami biztosan lesz", annak ellenére, hogy 1986 óta világszinten megfigyelhető a támogatások csökkenése (bár ezek mértéke az EU-ban még mindig a legmagasabb).

Ezt követően a mezőgazdaság jelenlegi üzemszerkezetéről kezdett beszélni előadónk. Ismertette, hogy a KSH adatai szerint jelenleg több, mint 300 ezer az őstermelők száma, 560 ezer termelő van, és 180 ezer gazda adott be egységes kérelmet (azaz igényelt területalapú támogatást) mintegy 5 millió hektár területre. Ez évente hozzávetőleg 600 milliárd forint összegű támogatást jelent. Viszonyítási alapként hozzátette, hogy a TESCO éves árbevétele kb. 700 milliárd forint...
Az üzemszerkezet jellemzéséhez három csoportot ragadott ki Pesti Csaba: a nem főállásúak, a családi vállalkozások, és a nagyüzemek csoportjait. Elmondta, hogy a nem főállásúak száma az elmúlt 10 évben lassan csökken. Jelenleg összesen 400 ezer hektáron kb. 100 ezer gazdaság tartozik ebbe a csoportba. A családi vállalkozások már főállásban mezőgazdálkodással foglalkoznak, 1-2 száz hektáros területen. Számuk lassan növekszik, jelenleg 23 ezer gazdaság üzemel ilyen formában 2 millió hektáron. A nagyüzemekre az 1200 hektár fölötti területnagyság jellemző. Ezt a csoportot komoly változások érintik, vegyük csak a birtokmaximumot, vagy a támogatáscsökkenést. Számuk lassan csökkenő tendenciát mutat, 2014-ben 440 db üzem létezett ebben a formában 1 millió hektáron. A hazai állattenyésztés 60%-a ebbe a csoportba tartozik.

Befejezésül feltette a kérdést: mi várható? Majd válaszként kivetítette utolsó diáját: egy üres diát. Mindemelett azért elmondta, hogy szerinte mégis mire számíthatunk majd: bár lassú folyamat, de üzemszerkezeti változás biztosan várható. A jogszabály- és informatikai ismeretek sem fognak hirtelen megugrani, tovább bonyolódnak a támogatásigénylések és a pályázatok - így a falugazdászok segítségére továbbra is lesz igény. Pesti szerint a szerepük lassan csökkenni fog, de mégis kell valaki, aki segít a gazdáknak.

A következő előadó Dr. Olasz Ferenc volt, a Nemzeti Agrárkutató és Innovációs Központ Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetének igazgatója. Előadása a NAIK és a fiatal kutatók lehetőségeiről szólt elvileg, gyakorlatilag a NAIK-kal ismerkedtünk meg egy kicsit közelebbről. Ezt részleteiben nem írnám le, mert az előadó a részintézményeket sorolta föl egy-két fontosabb információval, ezek pedig mind könnyedén megtalálhatók a saját honlapjukon.
Általánosságban a NAIK-ról is beszélt kicsit. Az Központ a hazai agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatóintézetek összevonásával, összehangolásával jött létre. A mezőgazdaság jelentős területeit lefedő kutatásokat végeznek, eredményeiket továbbadják a termelés felé. A Központ nemzetközi szinten is jelentős, külföldi kutatóintézetekkel együttműködést tart fenn. Felügyeleti szerve a Földművelésügyi Minisztérium. A Központ 12 kutatási intézetből, valamint egyéb alegységekből, tagintézetből és nonprofit Kft-kből áll.

A Fiatal gazdák magyarországi szövetségének, az AGRYA-nak társelnöke, Dr. Weisz Miklós volt a következő felszólaló. Előadása a "Fiatalok és gazdák - pályázattal és anélkül" címet viselte. A fiatal. Tehát 35 év alatti gazdák aránya Magyarországon ma 6-8%. Ez az arány romló tendenciát mutat mind itthon, mint az Unióban. Miután ezt leszögezte az előadó, különféle idevágó statisztikákkal ismertette a hallgatóságot. Elmondta, hogy bár a fiatal gazdák aránya nem nagy, de általában átlag feletti nagyságú területen gazdálkodnak. Ennek ellenére sem érnek el viszont akkora jövedelmet, mint kéne. A fiatal gazdák körében a férfi-nő arány erősen a férfiak felé billenti a mérleget, arányuk ugyanis 70-80%. A gazdálkodás típusát szemlélve azt látjuk, hogy a saját fogyasztásra termelők inkább a 40 év felettiek, az értékesítésre termelők pedig inkább a fiatalok.
A statisztikai adatok után azt a kérdést kezdte feszegetni, hogy mit jelent fiatal gazdának lenni, mit rejt ez a lehetőség? Elmondta, hogy ez természetesen nagyban függ attól, hogy ki mit hoz otthonról. Napjainkban egyre többen végeznek agrár szakokon céltudatosan. Az agrárvégzettség azonban nem egyszínű, hanem rendkívüli szerteágazó. El lehet helyezkedni vele kereskedelemben, a szakigazgatásban, biztosításokkal is lehet foglalkozni... vagy lehet gazdálkodni.
Fontos lenne, hogy az agrárképzések egyre inkább gyakorlatorientáltak legyenek, valamint hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma körülbelül megduplázódjon. Jelenleg azonban nem kevés hiányossággal kell szembe néznünk ezen a területen: a gyakorlati képzés hiányával, az oktatók hiányával és a hallgatók motiválatlanságával elsősorban (ez utóbbit egyébként én, mint agrárszakos hallgató, első kézből tapasztalom, és ezúton mélységes egyetértésemet kell kifejezzem). Persze lehet okolni külső tényezőket is, de akár lehetne tenni is valamit. Például az egyéni kompetenciákat fontos lenne fejleszteni...
Egy másik statisztikából kiderült, hogy egy frissen végzett agrárszakember első álláskeresési ideje átlagosan 4,62 hónap. Összehasonlításképpen egy friss orvos 2,41, egy informatikus pedig 3,19 hónap alatt találja meg első munkahelyét.
Azt is elmondta Weisz, hogy akik részt vettek az Erasmus programban, általában sikeresebben helytállnak. A külföldi tanulmányok remekül fejlesztik az önbizalmat, a problémamegoldó készséget, a toleranciát, az önállóságot. Ezeket a lehetőségeket feltétlenül ki kell használni.
További problémát lát előadónk a pályaorientáció terén. A mezőgazdaság valóban nem tűnhet a legvonzóbb ágazatnak a fiatalok szemében, a vidéket inkább a szabadidős tevékenységek színtereként fogják föl. Szükséges lenne az ágazat népszerűsítése, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy REÁLIS képet mutassunk be a vidéki életről. A munka sok, a jövedelmi szint pedig alacsony. Itt jön képbe egy újabb statisztikai adat. Fiatal gazdákat kértek meg, hogy ítéljék meg saját jövedelmi helyzetüket. A megkérdezettek 69%-a nyilatkozott úgy, hogy átlagos a jövedelme, 27% szerint elég a létminimumhoz, és 4% ítélte átlag felettinek helyzetét.
A Közös Agrárpolitika a fenti problémák miatt generációváltást támogató intézkedéseket vezetett be. Ezek közé tartoznak az induló támogatások (fiatal gazda pályázat), illetve a gazdaságátadások támogatása. A tavalyi évtől területalapú támogatást is többet kap a 5 éven belül indult, 90 ha alatt gazdálkodó fiatal gazda, tehát nem csak pályázati úton juthat támogatáshoz.
A fiatal gazda induló támogatásban 2016-2020 között évi 3000 gazda fog tudni részesülni. A kiírás nyár végére várható. Két részletben maximum 40.000 EUR mértékű pénzösszeghez lehet ezúton jutni. Azonban, ahogy Weisz kifejtette, valóban ez a gerince, de a program ennél többről szól. További támogatások érhetők el különböző jogcímeken, ahol a fiatal gazdák 10%-al magasabb támogatáshoz tudnak majd jutni, függetlenül attól, hogy nyertek-e induló pályázaton, vagy sem.
Előadása végén még egy motiváló kis diagramot kaptunk, melyben szintén fiatal gazdákat kérdeztek meg: "Újrakezdenéd?" 66% válaszolta, hogy feltétlenül, 34%, hogy talán. Ha kicsit számolunk, a "semmiképp"-re éppen 0% marad.

Zádor Tamás, pályázati tanácsadó volt a következő előadónk, előadása a "Pályázatírás a gyakorlatban" címet viselte. Erről az előadásról sajnos nem nagyon tudnék használható beszámolót írni, az derült ki, hogy rengeteg feltételnek kell eleget tenni, sok dokumentumot kell feltölteni, és a pályázatokat elektronikusan kell benyújtani. Egyébként az akkori egyetlen aktuális kiírás példáján keresztül mutatta be a folyamatot.

Utolsó előadónk Jancsó Mihály és Székely Árpád volt, akik a kutatói utánpótlást elősegítő programról beszéltek a mentor és a fiatal kutató szemén keresztül. A Fiatal Kutató program a NAIK programja, célja a tehetséges fiatalok támogatása a kutatói pálya megkezdéséhez. Az elvárások a fiatal kutatók irányában az MSc végzettség, és az, hogy 35 évnél fiatalabbak legyenek. A mentorok és mentoráltak két fős csapatokat képeznek. Előadóink közül Jancsó volt a mentor, ő beszélt a programról, Székely pedig az ő mentoráltja, aki jelenleg részt vesz a programban. Ő egészen konkrétan a kutatási eredményeit részletezte, amit, remélem senkit nem sértek meg vele, nem átallottam lejegyzetelni, mert erősen irrelevánsnak éreztem ezen a konferencián.

Zárszóként még leírnám, hogy egyébként szerény véleményem szerint nem volt haszontalan a konferencia, főleg annak lehetett érdekes, aki kutatónak készül, de az olyanok is, mint én, aki nem indulna ebbe az irányba, sok hasznos információt tartalmazott. Ezen kívül az ebédszünetben színvonalas szendvicsebédet szolgáltak fel, és több, nem is rossz kávéautomata is a rendelkezésünkre állt. A részvétel egyébként regisztrációhoz kötött, de ingyenes volt.

Szvitacs Eszter

2016. február 18., csütörtök

Forgatás nélküli műveléstől a direktvetésig

6821 Székkutas, Vásárhelyi út 14. Művelődési Ház

2016 február 24. reggel 9 óra



A Talajmegújító Mezőgazdaság keretrendszere a fenntartható, gazdaságos és alacsony erőforrás igényű termelés alapja.Egész napos program, hogy megértsd, hogy mitől marad pénz a zsebedben és miért felesleges szántani.
Szántóföldi ökológiai, biológiai tápanyag gazdálkodás, takarónövények használata, minimális talajműveléshez vezető technológia bemutatása, gyakorlati tapasztalatokkal.
A részvétel ingyenes és semmit nem kell vásárolni.
Még késkészletet sem :-)
Hiba történt a modul működésében