2017. január 30., hétfő

A humusz képződésének új szemlélete

A talaj humusz képződésének új szemlélete – mikrobiális maradványok felhalmozódása a folyékony szén útvonal segítségével

UNH kutatás: nem a növények határozzák meg a termékeny talaj humusz tartalmát, hanem a talaj mikrobiológiai összetétele
Az egészséges talaj gazdag humuszban, de a tudósok számos elmélet felállítása után még mindig értik teljeskörűen, hogyan alakul ki az a szerves anyag. Egy kutatócsoport a New Hampshire Egyetemről azonban olyan bizonyítékot mutatott be, hogy a mikrobiális biomassza – és nem a növények – a legfőbb kiindulópontja a talajban található stabil szénkészletnek.
Az új kutatási eredmény ígéretet nyújt olyan mezőgazdasági rendszerek tervezésére, amelyek elősegítik és optimalizálják a szerves anyagok képződéért felelős mikrobiális közösségek létrehozását. 

A kutatást Cynthia Kallenbach, az UNH egykori hallgatója, aki jelenleg a Coloradói Állami Egyetemen tanul, Stuart Grandy, a természeti erőforrások docense és Serita Frey, a természeti erőforrások professzora az UNH-ról végezték el. A kutatást a NH Mezőgazdasági Kísérleti Állomása támogatta, az eredményeiket a Nature Communications tudományos folyóiratban megjelentetett tanulmányban publikálták:
 Az UNH kutatói a tanulmányban azt álítják, hogy a talaj szerves szénkészlete az elhalt mikrobiális sejtekből és mikrobiális melléktermékekből halmozódik fel, ahogy a mikrobiális táplálkozás során elfogyasztják a növények gyökereit, szármaradványait (és az egyszerű cukrokban gazdag gyökérváladékokat), nem pedig magukból a növényekből, mint korábban feltételezték.
A múltban a tudósok úgy gondolták, hogy a talaj szerves anyag készletének gyarapításának legjobb módszere, ha lelassítjuk vagy megakadályozzuk a lebomlást olyan növények használatával, amelyet a talajban élő mikrobák nehezen bontanak le. Az elképzelés az volt, hogy a bomlás nélküli növényi részek fokozatosan alakulnak át a talaj szerves anyagává, különösen, ha a mikrobiális közösség inaktív volt.
Azonban ez a szerves anyag készlet, a lebomló növényi részek nem tartanak sokáig és a szerves anyag gyorsan eltűnik széndioxid formájában, néha akár egy éven belül is.
Ezért megválaszolatlan maradt a kérdés, hogyan hozzunk létre évtizedeken át stabilan fennmaradó szerves anyag készletet, amely kritikus fontosságú az egészséges és termékeny talaj fenntartásához?

A humuszképződés folyamata a steril táptalajban
A talaj szerves anyag tartalma, a humusz hatalmas széntartalék – legalább kétszer annyi szenet tartalmaz a talaj még mindig, mint a légköri széndioxid készlet. Ezáltal a talaj szerves anyag tartalmában már egészen kis változások jelentős hatással lehetnek a légköri széndioxid, az üvegházhatást okozó gáz kritikus mennyiségére. A talaj szerves anyaga szintén alapvető fontosságú a növények növekedéséhez és a mezőgazdasági rendszerek egészségéhez.
„ A talajszén az a kiindulópont, amely körül a talaj minden szempontból forog," mondta Kallenbach.
Az UNH kutatása az ismertektől eltérően teljesen más útvonalat vázol fel a talaj szerves anyag tartalmának felépítéséhez. Ezt kihívás volt igazolni a kutatók számára, mert, amint egyszer a talaj szerves anyaga létrejött, lehetetlen már azonosítani, hogy az nemrég növényi vagy mikrobiális sejt volt-e.

A laborban a kutatók azonban kimutatták jelentős mennyiségű, kémiailag összetett, tartós szerves anyag felhalmozódását a mikrobiális tömegből, bármiféle növényi input nélkül. A mikrobák váratlanul olyan szerves anyagokat hoztak létre, amelyek majdnem azonosak volt a természetes, mezei eredetű szerves anyagokkal, annak ellenére, hogy csak étkezési cukrot kaptak. Továbbá a talaj szerves anyagának felhalmozódása a legnagyobb akkor volt, mikor a legtöbb – nem a legkevesebb – aktív mikrobiális biomassza keletkezett. Ez különösen igaz, amikor a biomassza hatékonyabban képződik, vagyis több tápanyag alakult át biomasszává, ahelyett, hogy széndioxiddá alakult volna. Érdemes megnézni a videót a legalább egy évszázada ismert folyamatról, amely során a steril kőzetliszt, homok mikrobiális beoltásával megindult a talaj széntartalmának növekedése - a folyamat működik, az igazolás is megszületett.

„Cynthia megmutatta, hogy a képződött szerves anyag mennyisége erősen függ a mikrobiális közösség élettanától és jellegétől, „ - mondta Grandy – ”A másik régóta fennálló elképzelést megkérdőjelezve, Cynthia úgy találta, hogy a talaj szerves anyagának kialakulásában a mikrobiális közösség összetétele még a talaj típusától is fontosabb.

A humusz eszerint a megfelelő összetételű mikrobiológiai életközösség életfolyamatai eredményeként jön létre, amely jelentős mennyiségben keletkezhet, ha nagy változatosságú növényi élet képes változatos tápanyagokkal ellátni, minél változatosabb humuszképző mikrobiális életközösséget.
A kutatásnak a fényében igazolhatjuk a gyakorlatban elért eredményeket, amely során a talaj szerves anyag, illetve humusztartalma akár 7-8-szoros mértékben emelkedik a TMMG technológiát alkalmazó termelők körében, a természetes humuszképző folyamatok töredék ideje alatt.
A csökkentett talajművelés vagy a talajművelés teljes elhagyása, a változatos takarónövények használata, amelyek összetett mikrobiális életközösséget képesek kialakítani és fenntartani és a humuszkomplex képző mikrobiális élet mind fontos elemei a talaj szénmegkötésének és ezáltal a termékenységfokozásnak.
Ismét újraírhatjuk a szakkönyveket - a humusz automatikusan nem a trágyából vagy a szármaradványból fog keletkezni, ott kell lennie annak a humuszképző mikrobiális életközösségnek, amely képes tartós szerves anyagot képezni. A mikrobiális közösség legfontosabb tápanyaga pedig a gyökérváladékok egyszerű szénalapú vegyületei, amelyek segítségével az összetett takarónövény programokat alkalmazók dinamikusan emelhetik a talajuk széntartalmát, akár homokon, akár agyagon.

2017. január 17., kedd

Talajmegújító Mezőgazdaság Előadás Hosszúhetény


Egészséges, élő talaj nélkül a megtermelt élelmeink sem tartalmazzák az egészséges léthez szükséges tápanyagokat. Az élő talajt talán már meg sem ismernénk, ha találkoznánk vele. A szemünk leginkább végeláthatatlan szántókhoz szokott, melyekben élettelen por és sár próbálja a talaj feladatát teljesíteni. Kiskertjeinkben is csak kicsit jobb a helyzet. A folyamatosan bolygatott, szántott, ásott talajokban általános problémát jelent a humusz hiánya, az egyensúlyát vesztett talaj-élővilág, a kártevők elszaporodása. 
A talaj egy komplex élő rendszer, amellyel megtanulhatunk jól bánni. Ha megismerjük a rendszer működését, elkezdhetjük meggyógyítani a kifáradt talajainkat. Ezzel önmagunk létezését is újra egészségessé, kiegyensúlyozottá tehetjük.

Kökény Attila talajdoktor előadásában megtudhatjuk, hogy merre induljunk a talaj megismerésének és meggyógyításának útján.
https://www.facebook.com/talajmegujito.mezogazdasag/?fref=ts

Az előadás témái többet között:

A talaj helyzete hazánkban és világszerte
Természetes talajfejlődés folyamata
Termékenységet befolyásoló hatások
Talaj táplálékháló összetétele és működése
Gomba:baktérium arányok
Élőhelyek, életkörülmények mikrobiális kapcsolatai
Nitrogén, foszfor, kálium és calcium körforgás biológiai folyamatai,
nitrogén formái
Kalcium:magnézium egyensúly, foszfor és kalcium kölcsönhatása
A talaj széntartalmának szerepe, szerves anyagok, humusz, glomalin jelentősége
pH érték és a mikrobiológia
A gyökérzet szerepe
A rizoszféra funkciói
Mikroorganizmusok tömege, tápláléka
Tápanyagok körforgása a táplálékhálóban
Fedő és társnövények szerepe
Fertőzéselnyomó talaj alapjai
Mikrobiológiai oltóanyagok
Tápanyaggazdálkodás a talajmegújító mezőgazdaságban
Komposzt meghatározása, haszna, előállítása, minősítése, kijuttatása
Komposzttea, ALKO előállítása, minősítése, kijuttatása
SFW Laborok, vizsgálati metódus
Mikroorganizmus azonosítása és mérés közvetlen módszerekkel
Mintavételezés, analízis, eredmények értékelése
Talajmegújító eljárások, áttérés folyamata

A részvétel regisztrációhoz kötött. A részvételi díj 1 500 Ft/fő.

Az ebéd alapja meleg vegetáriánus leves lesz, melyet batyus rendszerben egészítenek ki a résztvevők.
A nap folyamán meleg teát biztosítunk.

Regisztráció: 20/403-0238 vagy gyalogutalapitvany@gmail.com

Talajmegújító Mezőgazdaság Konferencia Makó-Ferencszállás


Az első gazdatalálkozó a minimum művelés, notill, talaj táplálékháló és takarónövények jegyében Makó mellett.
3 nap, 15 előadó, úttörő földmívesek.
Szállás és háromszori étkezés helyben.
Jelentkezni a talajdoktor@gmail.com címen, korlátozott létszámban, gyakorló gazdák számára.

Elsősorban olyan földmíveseket várunk, akik már maguk is alkalmazzák a TMMG valamelyik elemét és szeretnének többet tanulni a technológiáról.

Előadás témái a teljesség igénye nélkül, gyakorló gazdáktól gyakorló gazdáknak:
A valódi biológiai növényvédelem hazánkban is elérhető újdonságai.
Időjárás meghatározás másképpen és jobban a kiszámíthatóbb gazdálkodásért.
Homeopátia a növényvédelemben.
Komposzt és komposzttea készítése és vizsgálata.
Talajvizsgálati módszerek otthon.
Mikroszkópon keresztül a talajig.
14 év alatt a szántástól a sávos művelésig.
Holdritmusok és a talajmegujítás.
Gyakorlati tapasztalatok az átállás nehézségeiről a földben és a fejekben.
2015-2016 év tapasztalásai.
Takarónövényektől a direkt vetésig.

Részletes program lista

2017.02.09
8:00-regisztrácio
8:30-megnyitó
8:40-Szabó Attila - beszámoló
09:30-Berente Antal - beszámoló
10:20-Baranyai Vitalia - A talaj
13:00-Ebéd
13:30-Székely Gyöngyvér- A valódi biológiai növényvédelem hazánkban is elérhető újdonságai.
16:30-Kardos Ferenc -14 év alatt a szántástól a sávos művelésig.

2017.02.10
8:00 -Sárosdi Peti - beszámoló
9:00-Baranyai Vitalia - A talaj táplálékháló
11:30-Kálmán Zoltán - beszámoló
12:30-Ebéd
13:00-Pierre Yves - beszámoló
15:00-Bugyi Gergő - beszámoló
16:00-Dr Fekete Zoltán - Homeopátia a növényvédelemben
17:00-Konfár Imre - Időjárás meghatározás egy tervezhetőbb gazdálkodásért

2017.02.11
8:00-Erdődi Imre - beszámoló
09:00-Reto Stocker (Svájc) – beszámoló
11:00-Zomborszki Attila - beszámoló
12:30-Ebéd
13:00-Baranyai Vitalia
15:30-Diriczi Zsombor/Kökény Attila – Összefoglaló ,kérdések stb.

Talajmegújító Mezőgazdaság Előadás Budapest


2017. január 28. szombat 9-18.
Csokonai Művelődési Ház, 1153 Eötvös u. 64-66. 
Regisztráció szükséges január 6-ig, barta.ildiko@dokuinfo.hu
Belépő 2000 Ft. 

Az egész napos előadás félidejében helyben ebédre, illetve annak előzetes megrendelésére is van lehetőség, kérjük ezt jelezze a regisztrációkor. Részlek hamarosan.

Előadás és beszélgetés Kökény Attilával a Kakasszéki Biogazdaság vezetőjével, aki a gyakorlatban alkalmazza a szántás nélküli gazdálkodást.
A szántás már lassan 100 éve bizonyítottan okoz hatalmas károkat, világszerte a talajpusztulás, az elsivatagosodás egyik okozója, de szélesebb történelmi kitekintésben civilizációk buktak bele a termőtalajok pusztulásába. Az USA-ban a múlt század elején pedig sikerült négy és fél Magyarországnyi termékeny területet valódi sivataggá szántani, ez volt a hírhedt Dust Bowl, ami után állami szinten kezdték el kutatni a talajkonzerváló mezőgazdasági technikákat. Eközben világszerte egyre jobban terjed a forgatás nélküli művelés és direktvetés.
A szántás nélküli művelés azonban számos magyar gazdaságban bizonyította már be az életképességét, rekordhozamokat produkálva. Vannak magyar gazdaságok, elsősorban külföldi érdekeltségek, ahol a direktvetés is a rutin része, máshol akkor alkalmazzák alkalomszerűen, mikor a forgatás nélküli műveléssel javuló talaj már alkalmas direktvetésre is. A klasszikus direktvetés technológiája tehát jelen van az országban és sikeresen alkalmazzák magyar termelők is, annak ellenére, hogy ökológiai elemeket nem használnak.
A találkozón elhangzóak egyaránt érdekesek és megszívlelendőek a kertészeti- és szántóföldi gazdálkodást illetően, és egyaránt hasznosak lehet hobbikertészeknek, gyümölcsészeknek és sokhektáros gazdáknak, az elhangzó információk és módszerek a vegyszeres gazdálkodást gyakorlóak számára is érvényesek és használhatóak.
Témák:

Forgatás nélküli mezőgazdaság
No-till
Direktvetés
Komposzt tea és még sok más elmélet. Talaj összetétel, mérések.
Hogyan növelhetjük a talaj humusztartalmát?
A talaj helyzete hazánkban és világszerte.
A természetes talajfejlődés folyamata,
Termékenységet befolyásoló hatások,
A talaj táplálékháló összetétele ( gombák, baktériumok, ásványi anyagok) és működése,
a talaj széntartalmának szerepe, szerves anyagok, humusz, glomalin jelentősége,
A talaj ph értéke és mikrobiológiai összefüggései.
A gyökérzet szerepe, fedő és társnövények szerepe, a fertőzéselnyomó talaj alapjai, Mikrobiológiai oltóanyagok, komposzt, komposztvizsgálati eljárások.
Magas biológiai értékű komposztálás.

Talajmegújító Mezőgazdaság Előadás Zalaegerszeg


Talajmegújító Mezőgazdaság Előadás Ásotthalom


Hiba történt a modul működésében